Mindenki előtt ismert az a helyzet, ami a Közel-keletről érkező menekültek kapcsán alakult ki Magyarországon. Ezzel kapcsolatban hirdetjük, hogy Tatai Civilek kezdeményezésére, a hivatalos segítő szerveken keresztül szénsavmentes vizet, meleg ruhát, cipőt és takarót szeretnénk eljuttatni azoknak, akiknek erre szükségük van. Gyülekezetünk tehát csatlakozik ehhez az adománygyűjtéshez. Ezeket az adományokat a következő héten hétfőn, szerdán és pénteken a hivatali nyitva tartás idején fogadjuk, valamint az önkéntesek hétfőtől csütörtökig 18-19 óra között fogadják a Könyvtár Szobában (Kocsi u. 15.). Ezzel kapcsolatban bővebb tájékoztatást a „Tatai Segítség a Menekülteknek” Facebook oldalon találunk.
Ismét indulnak a zenés istentiszteleti alkalmak. Most vasárnap, szeptember 6-án 16 órakor szeretettel várjuk mindazokat, akik zenével, énekléssel vagy ének hallgatásával is szeretnék Isten dicsérni. A zenés istentisztelet kötetlenebb, vizuálisabb formája lehetőséget ad arra, hogy kicsit másként figyeljünk Istenre. Érdemes kipróbálni. Ajtónk mindenki előtt nyitva áll.

Alakul az idei családi napunk. Ami biztos: 2015. szeptember 19-én 10 órától kezdődnek a programjaink. Már nem kérdés, hogy lesz kosaras hinta, templomi kalandtúra, harang látogatás, interaktív Biblia kiállítás, Kenderkés játszóház. Közöttünk lesz Levente Péter is, akinek a neve senki előtt nem ismeretlen. Égből pottyant meséin sokan nőttek fel. Ezúttal Kacagó Koncerttel ajándékozza meg mind a gyerekeket, mind a felnőtteket.
Családi napunk további programjai szervezés alatt állnak, de az már most látszik, hogy érdemes szabaddá tenni ezt
a napot és bennünket választani szeptember 19-én.
Amikor felkérést kaptunk arra, hogy beszámolót írjunk a gyülekezeti hétvégéről, azonnal kerestünk és meginterjúvoltunk egy olyan házaspárt, akik már korábban is részt vettek több tatai gyülekezeti táborban. Név nélkül adjuk közre beszámolójukat.
Milyen várakozással indultatok a gyülekezeti hétvégére?
Férj: Mint gyakorlott táborozók már nagyon vártuk a következő gyülekezeti hétvégét. Szerettünk volna újra együtt lenni a gyülekezet tagjaival, új tagokkal megismerkedni, de leginkább feltöltekezni az igével, tovább mélyülni hitben.
Feleség: Egyetértek a férjemmel, de én már azt is nagyon vártam, hogy 4 napig más főzzön ránk. Így részt tudtam venni minden programon.
Milyen benyomásaitok voltak, amikor megérkeztetek Mátraházára?
Feleség: Szíves fogadtatásban részesültünk, a szobánk is elő volt készítve, látszott, itt figyelnek a vendégre. A szobákban tisztaság és rend fogadott, ennek kifejezetten örültem.
Férj: Érkezésünkkor máris megcsapott engem a közeledő ebéd illata, és tényleg az egész hétvégén finom magyar ételeket kaptunk, majdnem úgy főztek, mint a feleségem otthon.
Idén gyülekezetünk épülőben lévő ifi csoportjával a Csillagponton vettünk részt tábor jelleggel. Mi is, a többi csillagpontoshoz hasonlóan tábort vertünk gyülekezetünk termében 11 fiatallal rögtön az első nap, majd megindultunk az edzőtábor felé, ahol részt vettünk a nyitó áhítaton, igyekeztünk felvenni a fesztivál hangulatát, ritmusát. Este visszatértünk főhadiszállásunkra és sok-sok játékkal ismerkedtünk, próbáltunk közelebb kerülni egymáshoz. Erre a gyilkosos játék kifejezetten jó lehetőséget biztosított.

A következő napokon a közös reggelik után együtt vettünk részt a bizalom témáját nagyon sokféle szempontból, a fiatalok nyelvén kibontó főelőadásokon. Csoportbeszélgetéseinknek nagyon-nagyon jó helyszíne volt a templomunk. Nem csak a kisugárzása miatt, hanem a kánikula is itt volt a legelviselhetőbb. Ebéd után tértünk vissza a táborba, ahol a fiatalok az esti áhítatig maguk osztották be az idejüket. Azon vettek részt, ami érdekelte őket. Sokat sportoltak, de néhány előadást is meghallgattak és különböző interaktív kiállításon is részt vettek.

Estéink jó hangulatban, beszélgetésekkel, játékkal teltek. Csütörtökön a templomban egy 10 állomásból álló imasétára is sor került, ami megmozgatta, mélyítette, átjárta a résztvevők lelkét.
Szombaton együtt vettünk részt a Csillagpont záró alkalmán, ahol különleges élmény volt a szabadban úrvacsorázni.

Ez az együtt töltött négy nap megerősítette fiataljaink közösségét, mélyítette hitüket. Reménységgel nézünk a jövő elé.