…az Úr angyala időnként leszállt a medencére, és felkavarta a vizet: aki elsőnek lépett bele a víz felkavarása után, egészséges lett, bármilyen betegségben is szenvedett. Volt ott egy ember, aki harmincnyolc éve szenvedett betegségében. Amikor látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már milyen hosszú ideje, megkérdezte tőle: „Akarsz-e meggyógyulni?” A beteg így válaszolt neki: „Uram, nincs emberem, hogy amint felkavarodik a víz, beemeljen a medencébe: amíg én megyek, más lép be előttem.” Jézus azt mondta neki: „Kelj fel, vedd az ágyadat, és járj!”

János 5,4-8

Minden imádkozásomkor hálát adok Istennek, hogy egészséges a családom és hogy én is az vagyok, s imakörben rendszeresen köszönetet mondok azért, hogy ebbe a közösségbe tartozhatom. Az egészség és a közösséghez tartozás alapvető fontosságúak számomra, s hiszem mindegyikőnk számára.

A gyülekezetünket azokon az embereken keresztül ismertem meg, akik magától értetődő természetességgel segítenek másoknak. Ők amúgy olyanok, mint mindenki más, vannak jó napjaik s vannak rosszak, van, hogy beteg a gyerekük, sok a munkájuk, rohanniuk kell elintézni a postát, sportolni mennek a tóra, türelmetlenek vezetés közben vagy éppen türelmesek biciklizés közben. De ha valaki odalép hozzájuk, hogy „…segítesz őt hazavinni?”, akkor azonnal bólintanak, s bizony sokszor ők maguk lépnek oda másokhoz ezt a kérdést feltenni.

Úgy gondolom, hogy Te is egy ilyen ember vagy kedves testvérem, csak nem tudsz róla, hogy szükség van Rád, vagy, hogy Te is segíthetsz.

Vannak olyan gyülekezeti tagok, akik elvesztették látásukat, vagy mozgási szabadságukat, vagy éppen idősek és nehezen mozognak, de vasárnaponként elvágynak a templomba, hogy a Jóistenhez közelebb kerüljenek, hallják a lelkészeinket vagy találkozzanak másokkal, de a templomba egyedül NEM TUDNAK eljutni. Ők is olyanok, mint bárki más közülünk, csak éppen nem tudják megtenni azt, amit korábban meg tudtak tenni. De ha valaki kisegíti őket a lakásukból, akkor számukra kinyílik a világ, s lehetőségük adódik arra, hogy ne egyedül, hanem keresztyén közösségben tölthessék vasárnap délelőttjüket. Így nem mondják, mint a fenti igeszakaszban a beteg, hogy „Uram, nincs emberem”.

Úgy gondolom, hogy többen lehetnek ilyen segítséget igénylők a gyülekezetben, s azok, akik segíteni akarnak, nem tudnak erről. Lehet, hogy épp Te vagy egy ilyen gyülekezeti tag aki segíteni szeretne, Te is lehetsz valakinek az embere.

Segítőként engem nagyon megfogott, hogy a vak testvérünk a templomból kilépve megmondja, ha süt a nap, s például vele beszélgetve egy egészen új oldalát ismertem meg a mindennapi életnek, s első kézből származó információkon keresztül ismertem fel, hogy ami számomra egyértelmű tevékenység-élmény, az számára vagy elérhetetlen, vagy idő és erőfeszítés ráfordításával érhető csak el. Ilyen alkalmakkor mindkét fél belelát a másik életébe, problémáiba, és jót lehet beszélgetni ezekről a mindennapi dolgokról.

Sajnos azok az emberek, akik segítenek, nem mindig tudnak segíteni, s ilyenkor a testvéreink otthon maradnak, s nem tudnak eljutni a templomba. Ezért írom ezen sorokat, hogy Te is tudj róla, hogy valakinek szüksége van Rád.

Mozgássérült testvérünket a második emeleti lakásából kell lehozni, ehhez jó erőben levő fiatalemberekre s férfiakra van szükség, akik utána autóba besegítve elhozzák a templomhoz vagy/és onnan hazaviszik. Ez általában 20 perc extra elfoglaltságot jelent.

Látássérült testvéreinknek azok tudnak segíteni, akiknek van autójuk és rászánnak 10-20 percet az életükből, hogy egy apró kitérőt tegyenek, s felvegyék autójukba az utcán, a ház előtt vagy a vakok intézeténél várakozót.

Időslátogatóként lehetőség van a mindennapi magány enyhítésére, s egy kis színt hozni azon időskorúak számára, akiknek nehézséget jelent kiszabadulni a négy fal közül, hogy találkozzanak másokkal.

Fiatal felnőttek, középkorúak, idősebbek, nyugdíjasok, hölgyek és urak is segíthetnek s bizony mindig és sokszor elhangzik a „KÖSZÖNÖM”. De őszintén, ha nem is hangozna el, elég az a jól eső érzés, hogy ma én voltam valakinek az „embere”.

Ha fel akarsz szabadítani egy kis időt erre a célra a szabadidődből, ha átérzed milyen kincs az egészséged, ha úgy érzed szeretsz a gyülekezethez tartozni és segíteni szeretnél, kérlek írj a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre vagy jelezd szándékodat az egyik segítőnek, hogy melyik vasárnap miben szeretnél segíteni. Ugyanígy, ha a fentiekhez hasonló segítségre van szükséged, kérlek akár levélben akár személyesen jelezd.