Lassan itt az általunk várva várt családi nap és egyelőre az időjárás is kedvezőnek tűnik. Legyünk minél többen! A regisztráció nagy segítség számunkra az ebéd mennyiségét illetően, köszönjük előre is. Néhány szót a programjainkról e teljesség igénye nélkül:
Lesz kézműves sarok, ami kreatívkodásra lehetőséget adó foglalkozás, apró tárgyak készítésével. Idén is kereshetnek kincseket a gyerekek két korosztályban. Lesz az alsósoknak és a felsősöknek külön-külön izgalmas, kalandos, több állomásból álló kincskereső.
A templomtúra a reformáció 500. évfordulójára épülő játékos, a tudást is mérő, humoros, érdekes „túra”.
Idén először alakítjuk ki a láthatatlan szobát. Hogyan lehet vakon vásárolni, főzni, közlekedni? Hogyan lehet felismerni illatokat, fűszereket? Milyen kihívásokkal néz szembe egy vak ember a mindennapok legegyszerűbb helyzeteiben? A szoba lehetőséget ad ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására.
Vajon milyen kerekes székkel a világ? Egy mozgássérült helyzetét próbálhatja ki az, aki vállalkozik végigmenni egy adott pályán kerekesszékkel. Célunk, hogy a feladat segítségével jobban megértsük és segítsük a mozgássérült embereket.
10 és 11 órakor interaktív zenésfoglalkozás is lesz az óvodás korosztályú gyerekek számára (15 fő egy csoport), ezt követően pedig felnőtteknek szóló zenehallgatással egybekötött relaxáció 10.30 és 11.30 órakor.
És mindezek mellett fajátszótér, kávézó, trambulin, foci, toronytúra, az elmaradhatatlan csillámtetoválás mind-mind azért, hogy egy tartalmas, gazdag napot tölthessünk együtt. Mindenkit várunk szeretettel!
Ismét zenés, dicsőítő istentisztelet kötetlenebb liturgiával, képekkel, kivetített prédikáció vázlattal kísért igehirdetéssel. Az ajtóink nyitva vannak minden érdeklődő előtt!
Egy vak gyülekezeti tagunk is elkísért minket Mátraházára. Saját kezűleg írt beszámolója itt következik:
Sütő Ferencnek hívnak. Ez az első évem a Tatai Református Gyülekezetben, és egy hétvégét töltöttünk el együtt Mátraházán. A mátraházi hétvége 2017. július 29-től augusztus 1-jéig tartott. Sok program volt, de azért jutott idő sétára és pihenésre is. Sok jó program közül nekem a július 31-i két előadás tetszett, amelyeknek a címe: tisztaság a lélekben, tisztaság a családban. Ezeken kívül még a zenés áhítat tetszett. Ha lesz rá lehetőség, akkor máskor is eltöltenék egy pár napot ezekkel a gyülekezeti tagokkal és a programokat hallgatva.
Az idei ősz sem telhet el gyülekezetünk családi napja nélkül. 2017. szeptember 23-án 9 órától ismét lehetőség lesz kicsiknek és nagyoknak színesebbnél színesebb programokon részt venni. Már nagy erőkkel készülünk, hogy valóban a családok megtalálják nálunk mindazt, amivel kikapcsolódhatnak, feltöltekezhetnek, egy kicsit megpihenhetnek.
A célunk az idei évben is, hogy megmutassuk, jó és örömteli dolog keresztyénnek lenni. Mi, hívő emberek épp úgy szeretünk jókat nevetni, egy finom kávé mellett nagyokat beszélgetni, a gyerekeinkkel játszani, beszélgetni, mint bárki más. Ugyanakkor hitünkből fakadóan szükségünk is van egymásra, ezért sokat teszünk a közösségünkért. Ezt a közösséget is szeretnénk megmutatni a családi napon, hiszen gyülekezetünk nyitott, szívesen fogad minden Isten iránt érdeklődöt.
Az idei évben lesznek új kihívások, feladatok, lehetőségek a nap során. Szeretnénk, ha a felső tagozatosok, a fiatalok is találnának maguknak elfoglaltságot. Ezért nekik külön szervezünk kincskereső játékot, de kipróbálhatják majd azt is, milyen egy láthatatlan szoba vagy hogy miként lehet közlekedni egy kerekes székkel.
Lesz természetesen idén is templomtúra, kézműves sarok, kincskereső a kicsiknek, a templom tornyának a felfedezése, trambulin, íjászat, foci, fajátszótér. A kávézó kínálata kibővül és teázásra is szeretettel várunk majd mindenkit. A Kenderke Művészeti Iskola a kukorica útját mutatja majd meg a gyerekeknek. Természetesen senkit nem hagyunk majd éhen, déltől egy egyszerű ebéddel készülünk mindenki számára.
Bízunk benne, hogy az időjárás is kedvező lesz, de az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az eső sem akadály. Készüljünk, legyünk együtt szeptember 23-án!
Kedves Olvasó!
Megkaptuk azt a megtiszteltetést, hogy a 2017-es gyülekezeti táborról mi írjunk cikket (Soha életünkben nem írtunk. Kérjük, ezt vegyék figyelembe). Rólunk röviden annyit, hogy bár hívő családnak gondoljuk magunkat, de gyülekezetnek még nem voltunk tagjai, így némi szorongással indultunk útnak.
Július 29-én reggel 9-kor gyűltünk össze a templom kapuja előtt. Szabó Előd lelkipásztor gyors instrukciói után nyakunkba is vettük Mátraházát. Mi még nem jártunk előtte ezen a helyen, így odaérvén jó pár percig csak csodálkoztunk, milyen gyönyörű helyre építették ezt a református központot. A kilátás pazar volt, a kert teli volt gyerekek számára játékokkal (játszótér homokozóval, ping-pong asztal, sakk…), így mialatt mi élvezhettük a jobbnál jobb előadásokat, a gyerekek játszhattak kedvükre lent, természetesen felügyelet mellett. Két kicsi gyerekünk nagyon hamar beilleszkedett a többi gyerek közé, hála Nekik.
Ami elsőként feltűnt nekünk, hogy fiatal és idős rögtön megtalálták a közös hangot, mindenki mindenkinek segített, akik valamiért segítségre szorultak. Megvolt a rend, a közös étkezések, a közös imádkozások valahogy minden olyan természetesnek tűnt, mintha már régóta együtt lettünk volna.
Az előadások lelkünk tisztaságára épültek, nagyon szépen felépített, átgondolt, jól érthető formákban zajlottak. Vezérigénk a következő volt: „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent. Dr. Szabó Előd a keresztyén tisztaságról tartott bevezető előadást. Gábriel Tamás és Köblös István beszélt arról, hogy miért van szükség a diakóniára és a misszióra. Ezek az előadások interaktívak voltak, bárki bármiről feltehetett kérdéseket, kis csoportokba gyűltünk és utána idegen szóval élve brainstorming-oltunk, ötleteltünk a feltett kérdéseken.
Természetesen vasárnap délelőtt istentiszteleten vett mindenki részt, úrvacsoraosztással. Engedjenek meg egy személyes gondolatot, a sorok között ott ült Dr. Bagdy Emőke is, akinek nagy csodálói vagyunk így valahogy még jobban tudtunk örülni a vasárnapnak.
Volt meghívott vendég is a gyülekezetnek, mégpedig a lovasberényi Hajdú család, akik a család tisztaságáról beszéltek,számunkra mély benyomást keltve.
Voltak bibliaolvasások, gitáros éneklések, reggeli imádságok, áhítatok amikből egy –egy mondat -szó, valahogy beleégett az agyunkba vagy helyesebb, ha azt írjuk, bezártuk a szívünkbe. Balázsnak a „tisztakosz” jelentése, Krisztinának a lámpásai…!
Valahogy úgy érzem a vasárnap esti imaséta volt ennek a tábornak a csúcspontja, ami mindenkire nagy hatást gyakorolt, ránk biztosan. 8 állomáson keresztül végiggondolhattuk sérelmeinket, bánatainkat, bűneinket és a végén meghitten beszélgethettünk Jézus Krisztussal.
Mindezek mellett vidám kirándulások alkalmával ismerhettünk meg kisebb-nagyobb részeket a Mátrából. Egy alkalommal Galyatetőről túráztunk vissza Mátraházáig. Kicsit izgalmasabbra sikerült a tervezettnél, mert a terepviszonyok a térképen barátságosabbnak tűntek, mint a valóságban (az előre gondolt csak kizárólagos lefele menet helyett bőven volt részünk erős kaptatókban is), ami a kánikulában, kisgyerekes csapattal nem volt éppen egyszerű feladat, de végül ha még a vacsoráról késve is, célba értünk együtt. Egy másik este a kicsik nagy örömére éjszakai túrát is szerveztek, ahol a hírhedt „mátrai gyík” tojásait gyűjthették be a gyerekek egy közeli kilátó kövei között. Az egyik meleg nap pedig még jégkása készítés is volt.
Nem is tudjuk leírni, mi minden történt ez alatt a négy nap alatt, biztosan sok mindent kihagytunk, de ami a lényeg, hogy mi nagyon jól éreztük magunkat a gyülekezettel, hálásak vagyunk nekik, hogy ilyen barátságosan fogadtak bennünket, reméljük lesz még folytatás. Beszámolónk végéhez érve mindenkinek feltűnhetett, hogy a kezdeti szorongásaink feleslegesnek bizonyultak.
Egy, az imaséta alatt húzott igeszakasszal zárnánk a mondanivalónkat: „Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom, örüljetek!” Fil4,4
Erdei család
