Fotópályázat madárvédelemről
Az MRE Ökogyülekezeti Mozgalom a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakmai támogatásával fotópályázatot hirdet a követekző témakörben
GYAKORLATI MADÁRVÉDELEM PARÓKIÁKON, TEMPLOMKERTEKBEN, ISKOLA-, ÓVODA-, EGYÉB INTÉZMÉNYI KERTEKBEN
„Ugye, a verébnek párja egy fillér, és egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül? Nektek pedig még a hajatok szálai is mind számon vannak tartva.” Mt 10, 29-30
A madarak a Bibliában Isten kézzelfogható gondviselését példázzák, aki egyetlen teremtményéről sem feledkezik meg. (Mt 6, 29-30) Az MRE Ökogyülekezeti Mozgalom által meghirdetett gyakorlati madárvédelem pályázat célja, hogy a környezetünkben élő madarakon keresztül a teremtett világért való felelősségünkre irányítsa figyelmünket. Lehetőség, hogy a „hálaadás" aktív, cselekvő részesei legyünk. A közös madáretető-, madárodú-készítés, madárbarát kertek kialakítása összekapcsolja a gyülekezet apraját-nagyját, közösségi alkalmat teremt.
Bibliás nap
2017. január 31-én rendezte meg a Magyar Református Egyház az oktatási intézmények bevonásával a bibliaolvasó maratont. A nap célja volt, hogy reggel 8 óra és délután 2 óra között a teljes Szentírást felolvassuk. A Tatai Református Gimnázium is részt vett a felhívásban és mi is megkaptuk a magunk részét, amelyeket a többi felekezet bevonásával hittanórák keretében elolvastunk. A maraton adta lehetőséget kihasználva arra gondoltam, hogy legyen ez a nap a Bibliáé. Szóljon minden erről!
Reggel az áhítatunk keretében egy műsor segítségével mi is megnyitottuk iskolánkban az 500. jubileumi évet. A reformációra emlékezve a Biblia fordításokat emeltük ki a műsorban, mint a többi felekezettel közös örökséget. Elhangzott egy bibliai igeszakasz latinul, majd pedig okos telefon segítségével ugyanaz magyarul. Mi történt a kettő között? – vetette fel a kérdést a műsor és igyekezett erre választ adni.
A Biblia olvasása mellett egy kiállítást is készítettünk a keletkezés lépéseiről. Igyekeztünk interaktívvá tenni igazodva a mai diákok igényeihez. Minden állomáson egy plakát várta a diákokat, amelyen röviden mutattuk be a Biblia keletkezésének azon fázisát, majd pedig egy ahhoz kapcsolódó feladattal lehetett elmélyíteni, kiegészíteni az ismereteket. Volt, ahol a diákokat megszólító igét lehetett kiírni és a többieknek ott hagyni, volt, ahol kipróbálhatták a görög és héber írást. Az egyik állomáson a 119. zsoltár másolhatták, de az utolsó állomáson egy totó segítségével sok érdekes dolgot is megtudhattak még a Szentírásról, például, hogy milyen állat nem szerepel a Bibliában. (Megsúgom: macska.)
Majdnem minden csoporttal még a hittanóra keretében végignéztük ezt a kiállítást és biztattuk őket arra, hogy gyakrabban vegyék a kezükbe a Bibliát.
A Bibliás naphoz a többi pedagógus is csatlakozott és ki-ki a saját tantárgya keretén belül lehetőségeihez mérten vitt be valamit a Szentírással kapcsolatban. Angol órán angolul olvastak történeteket, fizika órán a szövetség ládájának felépítésével foglalkoztak.
Gazdag és felemelő napnak voltunk a részesei. Bízunk benne, hogy diákjaink is így élték meg.
Év végi alkalmaink
December 31-én 16 órakor mind a Tóvárosi Imaházban, mind a Református Gyülekezeti Otthonban évzáró istentiszteletet tartunk.
17 órakor indulunk a már hagyományos tókerülésre a református templomtól (Kocsi u. 15.)
Január 1-jén 9 órakor és 18 órakor a Tóvárosi Imaházban, 10 órakor a templomban tartjuk az újévi istentiszteleteinket.
Szeretettel várunk mindenkit!
Gyülekezeti kérdőív elemzés
Nyár elején és ősszel két kérdőívet juttattunk el gyülekezetünk tagjaihoz azzal a céllal, hogy megismerjük, miként látják belülről a gyülekezet életét, milyennek tartják istentiszteleteinket. Mindkét alkalommal nagyjából 120 kérdőív érkezett vissza. Köszönjük mindazoknak, akik időt és energiát szántak a kitöltésre!
A kérdőívek feldolgozásakor örömmel szembesültünk azzal, hogy a legbelsőbb kör véleménye jó és szép a gyülekezet életéről. Ugyanakkor köszönjük azokat a véleményeket is, amelyek rámutattak hiányosságainkra, hiszen csak ezeket látva javíthatunk a gyülekezetbe érkezők közérzetén, ráadásul így látjuk meg azokat a pontokat is, amelyek jobbításra szorulnak.
Az első kérdőív kitöltői között a 70-79 éves korosztály volt a legaktívabb, de a tizenévesektől a nyolcvanon túli korosztályig minden életkorból kaptunk válaszokat. A fejlődés és megszólítás szempontjából fontos jelzések érkeztek arra a kérdésre, hogy hogyan kerültek a templomba járók kapcsolatba a gyülekezettel. Több, mint 60%-a a válaszadóknak a családján keresztül került kapcsolatba velünk. Nagyon fontos tehát, hogy a családokat erősítsük, hiszen a gyülekezet létének a jövője ezen a színtéren dől majd el. Igyekszünk ezért a házaspárokat, a nőket és férfiakat hitben támogatni, hogy így a családi hitélet is erős lehessen. A családon belüli hitre nevelés az alapja minden további munkánknak, a keresztelésnek, a hitoktatásnak, az istentiszteleteknek, bibliaóráknak. Azt is látnunk kell, hogy a családi élet erősítése nem csupán gyülekezetünk, hanem társadalmunk egésze szempontjából kiemelt fontosságú. Egészséges lelkű gyermekek nevelése a cél, akik megismerik már egészen kicsi korban a Megváltót, Jézus Krisztust. Az előbbi jelentős csoporton túl további három lehetőséget jelölt meg a válaszadók harmada: 1. hitoktatáson, 2. temetésen, keresztelőn, esküvőn keresztül létesült a kapcsolat, illetve 3. kerestek, vagyis lelki kérdéseik voltak, amire a gyülekezet alkalmain kapták meg a választ. Fontos tehát, hogy a vasárnapi, valamint az alkalmi igehirdetések és a hitoktatás komoly szerepet kapjon a gondolkodásunkban. Örömteli volt látni azt a válaszokból, hogy a családon keresztül idejutottak minden korosztályt lefedtek, illetve a keresők, vagy más módon idekerültek is évtizedek óta, folyamatosan bekapcsolódnak a gyülekezet életébe. A kialakult diagram nagyon szép és arányos a gyülekezettel kapcsolatba kerülők szempontjából.
A „milyennek látja a gyülekezetet” kérdésre 430 jelzőt jelöltek be a válaszadók. Ennek több, mint 90%-a pozitív jelző volt, ami mutatja, hogy alapvetően azok töltötték ki a kérdőívet, akik többnyire elégedettek a gyülekezet légkörével. Viszont figyelnünk kell arra a csaknem 10%-nyi válaszra is, amelyik nem csupán a pozitív jelzőket jelölte meg. Itt az „öreges” volt a legtöbbször említett, valamint a „távolságtartó” és „zárt” jelzőkkel is többször találkozhattunk. Ezek fényében lényeges, hogy a válaszadók legtöbbje azt várja a gyülekezettől, hogy odafigyeljenek rá, hogy ismerjék, hogy törődjenek vele. Ez jelentheti a gyülekezeti élet fejlődésének másik útját. Olyan alkalmakat kell kialakítanunk, ahol a nagyobb létszám mellett is lehetőség nyílik a beszélgetésre, a személyes találkozásra. Erre nézve szeretnénk majd a hittanos gyermekeket és szüleiket elérni a vasárnapi istentiszteletet követő és megelőző kakaós-kalácsos találkozásokon, a gyülekezet „törzsgárdáját” pedig a hagyományos szeretetvendégségeken tudjuk így megszólítani.
A célunk, azon túl, hogy az örömhírt hirdetjük, hogy Jézus Krisztus üzenetét továbbadjuk, az lehet, hogy ezt minél személyesebben, minél közvetlenebbül tegyük meg, hogy megérezzék azok is, akik még nincsenek közelebbi kapcsolatban gyülekezetünkkel, hogy Isten személyesen szólít meg mindnyájunkat! Ehhez a törekvésünkhöz kérjük az előttünk álló esztendőben is Isten áldását!
Dr. Szabó Előd lelkipásztor