Kedves Testvéreim!

A mai napon pontosan egy hónap telt el a legelső „üres templomos” istentiszteletünk óta. Az elmúlt hetekben igyekeztünk úgy megtartani ezeket az alkalmakat, hogy a lelkesedésünk, a készülésünk, az odafigyelésünk töretlen legyen. Tudjuk, hogy nem egyszerű a képernyő előtt ülve hallgatni és nézni az istentiszteletet, de most el kell fogadnunk mindezt, mint egyetlen lehetőséget. Reméljük, hogy az élő közvetítések, a Tatai TV áhítatai, valamint a nyomtatott prédikációk eljuttatása révén mindenkinek lehetősége van követni istentiszteleteinket. Imádkozunk, hogy a Szentlélek ereje töltse be mind az elhangzottakat, mind a leírtakat, mind a hallottakat, mind az olvasottakat!

Ismét egy hét eltelt előző levelem óta a karanténban töltött időnkből. A jó hírem az, hogy ismét egy héttel közelebb kerültünk a „felszabaduláshoz”. Ahogyan sokakkal beszéltem, most érkezett el az a lélektani határ, hogy kezd elég lenni a bezártságból, a korlátokból, a közösség hiányából. Minden hiánnyal szemben arra kell tekintenünk, aki be tud tölteni minket kegyelmével. Ahogyan Pál apostol a Római gyülekezetnek írta áldásként, az vonatkozik ránk is: „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.” (Római levél 15. rész 13. verse) Hiszem, hogy a hiányérzetünk, a veszteség érzése helyett mégis a mienk lehet a bőség Jézus Krisztusban.

Ezt a bőséget pedig csak akkor tapasztalhatjuk meg, hogyha arra tekintünk, aki be tud tölteni minket örömmel és békességgel. Nagyon fontosnak tartom leírni, hogy gondolataink ne a nehézségek körül forogjanak, ne azon kattogjanak újra és újra, hogy mi az, amivel nem élhetünk, mi az, ami soha vissza nem térő lehetőségként elmaradt és elmarad, akár az ünnepben, akár egy születésnap, vagy szép évforduló hiányos megünneplésében, akár városi és országos ünnepségekben. Most már tudjuk, hogy idén nem kerül megrendezésre a Református Egyházi Napok Dunántúl (REND) rendezvénysorozata. Tudjuk, hogy sok olyan program, amit a nyár elejére terveztünk, azt nem tudjuk megtartani. Mindennek ellenére ne ezek veszteségét lássuk, hanem figyeljünk arra a mindig megújuló kegyelemre, amit Isten gazdagságából kaphatunk. „De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek: Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul.” (Jeremiás Siralmai 3. rész 21-23. verse)

Ebben a megújuló szeretetben bízva folytatjuk mindazokat a szolgálatokat, amiket elkezdtünk. Lesz a jövő héten is hétfői áhítat, szerdai és pénteki podcast beszélgetés, csütörtöki imatéma, vasárnapi istentisztelet élő közvetítése, valamint a Tatai TV segítségével közvetített vasárnapi áhítat. Mindezeket a szolgálatokat végezzük abban a reménységben, hogy nem pusztába kiáltott szó mindaz, amit egy kamerának elmondunk, vagy amit egy telefonnal felveszünk, hanem Istennek ilyen formában is élő és ható üzenete.

Köszönjük mindazoknak a szolgálatát, akik a háttérben imádkoznak a gyülekezetünkért, annak tagjaiért. Köszönjük a szolgálatát azoknak, akik odafigyelnek az idősekre, a magányosokra, a betegekre. Minden nehézség között is keressük azt, amivel Isten tud megajándékozni minket. A legnagyobb szolgálatnak ugyanis azt tartom, hogy örömmel, békességgel, türelemmel és reménységgel éljük meg ezeket a napokat. Mindezekkel ugyanis arról teszünk bizonyságot, aki békességgel, türelemmel és szeretettel hordozta el a szenvedéseket is, hogy nekünk bőségünk legyen. Példamutató helytállásunk továbbmutat a mi Urunk Jézus Krisztusra!

Levelemet most is a megszokott sorokkal zárom. Nagyon köszönjük, hogy a korábban megfogalmazott kérésünknek többen eleget tettek, és bankszámlánkon, postai utalványon keresztül eljuttatták adományukat Egyházközségünkhöz. Minden ilyen adomány erősíti összetartozásunkat, közösségünket. Ezt a kérésünket továbbra is fenntartjuk. Azt kérjük, hogy aki megteheti, utalás formájában, vagy banki készpénzbefizetéssel, akinek ez nehézséget okoz, piros postai utalványon (Református Lelkészi Hivatal, 2890 – Tata, Kocsi u. 15. címre), a közlemény rovatba „perselypénz” – „egyházfenntartói járulék” – „ünnepi adomány” – „Isten dicsőségére adomány” – „Diakóniai Alap” szöveggel legyen szíves adományát eljuttatni hozzánk. Erre két számlaszámon keresztül is lehetőség van. 11600006-00000000-04348612 (Erste Bank), 11740047-20132675 (OTP). Köszönjük, hogyha ilyen formában is gondolnak gyülekezetünk életére!

Minden változás közben se felejtsük el a templomunk falán „kőbe vésve” szereplő igét: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz”. (Zsid. 13.8)

Áldás, békesség!

Szabó Előd lelkipásztor